Budapest, Szent László út 61.
Hajdanán, sokoldalúak voltak a néptanítók. Nemcsak a díszesen formált betűk és a rejtélyes számok világában mozogtak irigylésre méltó biztonsággal a kackiás baj szú oskolamesterek, hanem még a hegedűt is megszólaltatták cigányprímás módjára, ha úgy kívánta a sírva vigadó, adta-teremtette világ.
Bővebben:
A jó pedagógus emberteremtő hatása tanítványaiban folytatta életét, és az erőt adó emlék tovább gyűrűzött a felnőtté vált, egykori diákok családi és rokonsági köreiben. A Szent László úti iskola igazgató-tanítójának, Schön Józsefnek az emlékét azonban még az általa írt és összeállított tankönyvek is megőrizték. Schön József a kiegyezés előtt egy évvel kezdte meg tanítói pályafutását, és hosszú tanítás után, 1899-ben választották meg igazgatónak. Trájtler Károly tanítótársával összeállított egy tankönyvet a Magyar ABC olvasókönyv az elemi népiskolák első osztálya számára címmel, amely 1906-ban már második kiadásban látott napvilágot. Schön József iskolaigazgató - aki az „iparostanoncok” egyik elméleti osztályát vezette - tankönyvében a magyar népköltészettel, Jókai Mór,
Czuczor Gergely, Gyulai Pál és Pósa Lajos verses és prózai feldolgozásaival ismertette meg kis tanítványait.
Hasonlóan sikeres, műveltséget alapozó és hagyományteremtő tankönyvírói tevékenységet fejtett ki Hajnal Adolf, a Váci úti iskola igazgatója . Több szerzőtárssal együtt írt tankönyve. Olvasókönyv az elemi népiskolák második osztálya számára,
1898-ban már a tizedik kiadást érte meg. Évtizedeken át ebből a tankönyvből ismerték meg a kültelki gyermekek az erkölcsös magatartásformáló elbeszéléseket, amelyek elősegítették az emberi együttélést az iparkerület tarka etnikai szálakkal átszőtt kultúrájában.
Hajnal Adolf részt vett olyan iskolai olvasókönyvek összeállításában, amelyeket a főváros III. és IV. Régi tankönyv címlapja
A miniszteri engedélyezés száma 54365/1906.
AZ ÚJ TANTERV ÉS UTASÍTÁS SZERINT DR ALEXANDER BERNÁT
SZERKESZTETTÉK: BARNA JÓNÁS, HAJNAL ADOLF ÉS SRETVIZER LAJOS
III. osztályos kisdiákjai részére jelentettek meg 1906-ban. A kültelki tanítók részvétele a fővárosi tankönyvírásban hozzájárult ahhoz, hogy az iskolai oktatás nem szakadt el az iparváros helyi társadalmának hús-vér valóságától.